Ingatlancentrum szentendre

2008. 06. 23. - Ingatlannal kapcsolatos jogi fogalmak

Adásvétel
Az eladó fõ kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevõnek. A vevõ ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerzõdés tekinthetõ érvényesnek, mely közjegyzõ vagy ügyvéd ellen jegyzett.
Ajándékozás
Az ajándékozási szerzõdésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerzõdést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerzõdésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra elõír. Célszerû utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.
Bevétel, elszámolható költségek
Bevételnek tekintendõ minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez, így az eladási ár, a cserébe kapott dolog szokásos piaci értéke, valamint gazdasági társaságban való apportálás esetén a vagyontárgynak a társasági szerzõdésben meghatározott értéke. A cserét úgy kell tekinteni, mintha a felek külön-külön adásvételi szerzõdéseket kötöttek volna.
Vagyoni értékû jog átruházása esetén az ellenérték nem számít bevételnek, ha a vagyoni értékû jogot 1982 elõtt szerezték (Ebben az esetben az értékesítést az adóbevallásban sem kell feltüntetni.)
A bevétellel szemben elszámolható költség:
 az ingatlan, vagyoni értékû jog szerzéskori értéke (öröklés, illetve ajándékozás esetén az illeték alapjául szolgáló értéket kell szerzéskori értéknek tekinteni, ha pedig a szerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 75%-át kell szerzéskori értéknek tekinteni),
 a szerzéssel és átruházással kapcsolatosan felmerült kiadások (ügyvédi költség, hirdetési költség, a szerzésre tekintettel megfizetett illeték),
 az értéknövelõ beruházásokra (pl. állagmegóvás, komfortfokozat emelés, szobaszám növelés, emeletráépítés) fordított, igazolt összegek, feltéve, hogy azt valamely tevékenységének bevételével szemben költségként még nem számolták el. (A saját kivitelezésû munka értéke költségként nem vehetõ figyelembe.)
Becsült mûszaki érték
A fajlagos mûszaki érték és a vizsgált ingatlan alapterületének szorzata, amelyhez még pozitív vagy negatív értelemben figyelembe lehet venni a mérleg szerinti, nyilvántartási értéket is.
Becsült szabadpiaci forgalmi érték
A becsült fajlagos forgalmi érték és a hasznos alapterület szorzata, a mi szakmai hitvallásunk szerint pénzügyi tranzakciókban (pl. hitelfedezeti eljárásban) egy millió forintig 50 ezer forintos pontossággal, millió forint felett 100 ezer forintos pontossággal, ennél magasabb becsértéknél 500 ezer forintos pontossággal célszerû meghatározni.
Csere
A csereszerzõdésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevõ a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerzõdés annyiban különbözik az adásvételtõl, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevõ sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja.
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerzõdésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerzõdés) biztosítsa.
Erkölcsi avulás
Az ingatlan típusára, jellegére, a kivitelezés technológiájára vonatkozó olyan arányszám, amely az építési divat elvárásait tükrözi az eltelt idõ függvényében, ami vonatkozhat a típusra, formára, de az anyagokra is. Mint negatív tényezõ hathat a mûszaki értékre-, és szerepet játszhat a piaci forgalmi értékben egyaránt, azonban inkább ez utóbbinál célszerû figyelembe venni, hiszen a ?lefutott? típus, elavult technológia az esetleges késõbbi értékesíthetõséget nehezítheti meg.
Elõleg
Az adásvételi szerzõdésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevõ a vételárat a szerzõdésben megjelölt idõpontokban és részletekben fizeti meg. Az elõleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerzõdés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett elõleg visszajár.
Értékcsökkenés (vagy növekedés) összesen
A fenti értékbefolyásolók rögzítése és súlyozása alapján a mértéküket %-os arányban kell összegezni.
Fajlagos forgalmi érték
A mûszaki paraméterekre alapozott, egységre (pl. egy négyzetméterre) vonatkozó megállapítás, amelyhez az erkölcsi avulás és a forgalmi viszonyok változásának ráhatása következtében kialakítható egy természetes számmal kifejezhetõ összeg.
Fajlagos mûszaki érték
Az újra elõállítás fajlagos költsége, valamint és a mûszaki állapot szerinti negatív hatások levonása után kialakult aktuális állapot minõsítése, amely a fizikai hibákat, avultságot, az életkorhoz képest kisebb-nagyobb elhasználódást (vagy állapotjavítást) magában foglaló tényadat, százalékos arányban.
Forgalmi viszonyok változásának hatása
Az értékbecslés szempontjából legfontosabb tényezõ, amely kifejezi, hogy az adott környéken, környezetben változtak-e az értékesítés feltételei? Meg kell vizsgálni, hogy a konkrét ingatlan-típusra vonatkozó keresleti-kínálati viszonyok hatása miképpen érzõdik a szabadpiacon, a vásárlóerõ mennyiségében és minõségében milyen átalakulások, átrendezõdések történtek, az értékesíthetõség esélyei hogyan valószínûsíthetõk, Itt célszerû részletesen kitérni arra is, hogy maga az ingatlan milyen funkciót tölt be, milyen tevékenység folyik benne, ennek van-e piacai, a foglalkoztatás öncélú vagy haszonteremtõl.
Foglaló
Az adásvételi szerzõdés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevõ foglalót adhat. A szerzõdés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerzõdésbõl kétségtelenül kitûnik (a szerzõdésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevõ a pénzösszeget foglalóként és nem elõlegként adta). Amennyiben a szerzõdést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerzõdés olyan okból szûnik meg, amelyért egyik fél sem felelõs, vagy mindkét fél felelõs, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelõs fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevõ hibájából hiúsul meg a szerzõdéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkezõ esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevõ a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)
Hagyaték
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megilletõ, pénzben kifejezhetõ értékkel bíró jogok és kötelezettségek.
Hasznos alapterület
Amely magában foglalja az összes helyiségek tételes és pontos felsorolását, a belsõ tereket határoló falak között mért távolsági értékek alapján számított négyzetmétert.
Használat
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élõ családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhetõ át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.
Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti.
Haszonélvezeti, használati érték
Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illetõ személy életkorához képest a következõ módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékû jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idõsebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékû jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni. A meghatározott idõre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.
Illeték mértéke
Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekrõl szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerzõ fél köteles.
I. csoport az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülõje, valamint a háztartásban eltartott szülõ nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ a vér szerinti szülõvel esik egy tekintet alá) öröklésnél
2,5%
ajándékozásnál 5%
II. csoport az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülõje, testvére terhére öröklésnél
4%
ajándékozásnál
8 %
III. csoport minden más örökös/megajándékozott terhére öröklésnél
5%
ajándékozásnál
10%
Illetékének mértéke lakástulajdon vagyonszerzésekor
Lakástulajdon megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakás forgalmi értéke, az illeték mértéke pedig:
1. 4 millió forint forgalmi értékig 2%,
2. a 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész után pedig 6%
Amikor a fizetendõ illeték összegét próbálják kiszámolni, ne felejtsenek el utánanézni az igénybe vehetõ illetékmentességeknek és illetékkedvezményeknek!
Illeték résztulajdon vásárlásakor
Hogy mennyi illetéket kell fizetni akkor, ha valaki nem az egész ingatlant, hanem annak csak egy részét szerzi meg, egy példán keresztül mutatható be a legkönnyebben: Tételezzük fel, hogy egy 10 millió forintos forgalmi értékû ingatlan tulajdonjogát valaki 50 százalékos tulajdoni arányban szerzi meg. Ebben az esetben az illeték alapja az ingatlan forgalmi értékének az 50 százaléka, azaz 5 millió forint. Az 5 millió forinton belül 2 millió forint (a 4 millió 50 százaléka) után 2 százalékos illeték mértékkel kell számolnia, míg a fennmaradó 3 millió forint után 6 százalékos illetékkel.A fizetendõ illeték összege így 40 000+180 000=220 000 forint. A fenti levezetésbõl jól látszik, hogy lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal - jelen esetben 50 százalékkal - arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, míg az ezt meghaladó rész után már 6 százalékos illetékkel kell számolni.
Illeték alapjának kiszámítása
Ha a lakástulajdon szerzõje a vásárláskor lakásépítési kedvezményben részesült, ennek összegét a forgalmi értékbõl - vagyis az illeték alapjából - le kell vonni, az alábbi esetek kivételével:
1. lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete;
2. kettõnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékû ingatlanok értékkülönbözete;
3. lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetõleg a korábbi lakástulajdon eladása esetén, ha az elcserélt, illetõleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejûleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzõje a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékû jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket
4. a lakástulajdon forgalmi értékének 50 százalékát kell az illeték alapjának tekinteni akkor, ha a lakástulajdont állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ bérlakás bérleti joga ellenében ruházzák át
Illeték kiszámítása, ha az eladott lakás árából újat vásárol
A gyakorlatban jóval sûrûbben elõfordul, hogy valaki elõbb a már meglévõ lakását eladja, és annak vételárából vásárol új lakást. Ha ilyenkor a meglévõ lakás értékesítése és az új lakás megvásárlása között legfeljebb 1 év telik el, akkor az illeték alapjának a megvásárolt és az eladott lakás - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke különbözetét kell tekinteni (az elõzõ lakás értékesítésére a vásárlást követõ egy éven belül is sor kerülhet). Ebben az esetben a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet és használat joga csökkenti a lakás forgalmi értékét. Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A vevõ a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerzõdés másolatával vagy más megfelelõ módon köteles igazolni. Ezzel egyidejûleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az illetéktörvényben foglalt feltételeknek megfelelt .
Illeték mértéke több lakástulajdon egymást követõen történõ eladása és vásárlása esetén
Ha a magánszemély vevõ egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képezõ értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelõzõ vagy követõ - a fizetésre kötelezett számára kedvezõbb illetékalapot eredményezõ - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni (ez a szabály csak a magánszemélyek vásárlására alkalmazható, cégek, szervezetek esetében nem). Amennyiben a magánszemély vevõ a további lakásvásárlásaival szemben az elõbbi feltételeknek megfelelõ, további lakásértékesítést nem tud igazolni, a vásárolt lakások forgalmi értékének megfelelõ, teljes illetékes kötelese megfizetni. Amennyiben a vevõ már rendelkezik lakással az újabb lakás megvásárlásakor, és a meglévõ lakást nem kívánja eladni, az új lakás teljes forgalmi értéke után köteles az illetékfizetésre.
Ingatlan haszonélvezeti és használati joga
Ha a vagyonszerzéssel egyidejûleg haszonélvezetet vagy használatot is alapítanak az ingatlanon, akkor a vevõ tulajdonjogán túlmenõen valaki másnak is lesz valamilyen joga azon. Ez a jog vagyoni értékkel bír (vagyis úgynevezett vagyoni értékû jog), és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. Emiatt az értékcsökkenés miatt a tulajdonszerzõnek csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie, vagyis a forgalmi értékbõl le kell vonni a vagyonszerzéssel egyidejûleg alapított haszonélvezet, használat értékét. A haszonélvezõ, használó a haszonélvezet, használat e számított értéke után fizet - a szerzés jogcímének megfelelõ - vagyonszerzési illetéket. Ezt a csökkentett illetékalapot kell figyelembe venni akkor is, ha
1. az ingatlant úgy idegenítik el, hogy azon az elidegenítést megelõzõen már fennálló haszonélvezet, használat fennmarad (feltéve, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetrõl, illetve használatról van szó);
2. az ingatlan elidegenítése során az ingatlanra vonatkozóan az átruházó személy haszonélvezeti, használati joga fennmarad (ez utóbbi esetben a haszonélvezet fenntartása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes);
3. a haszonélvezõ vagy használó maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát
Illeték alapjának kiszámítása használati, haszonélvezeti jog esetén
A csökkentett illetékalap meghatározásához elõször ki kell számítani a haszonélvezet, használat jogának értékét. A vagyoni értékû jog értékének kiszámításánál a vagyoni értékû jog egyévi értéke a kiindulási pont, ami a vagyoni értékû joggal terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részével egyenlõ. Másként számítják az értéket attól függõen, hogy a vagyoni értékû jog meghatározott vagy határozatlan idõre szól-e:
1. A határozott idõre szóló vagyoni értékû jog értéke a fentiek alapján számítandó egyévi érték és a kikötött - meghatározott - évek szorzata. A törvény azonban a határozott idõre szóló vagyoni értékû jog értékét maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg
 az egyévi érték 20-szorosát, illetve
 természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat jogánál az egyévi értéknek az életkorhoz rendelt többszörösét (azaz tízszeresét, nyolcszorosát, hatszorosát, négyszeresét).
2. A bizonytalan idõre terjedõ vagyoni értékû jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Kivételnek számít az az esetet, amikor a vagyoni értékû jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed
Haszonélvezeti, használati jog értéke az életkor függvényében
Amikor a határozatlan idejû vagyoni értékû jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illetõ személy életkorának alapulvételével a következõ módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékû jog jogosultja:
1. 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
2. 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
3. 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
4. 65 évnél idõsebb, az egyévi érték 4-szerese
Életkor szerinti számítás több személy esetén
A vagyoni értékû jog számítása szempontjából még az alábbiaknak van jelentõsége:
1. ha a vagyoni értékû jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétõl függ, a fenti szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idõsebbnek az életkora az irányadó;
2. ha a vagyoni értékû jog tartama több egyidejûleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelõször elhalt személy halálával megszûnik, az értékelésnél a legidõsebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. A vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékû jogok értéke ezek együttes értékében képvisel;
3. ha a vagyoni értékû jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idõsebb házastárs életkora az irányadó
Ingatlan, vagyoni jog értékesítésébõl származó jövedelem adózása
Az APEH szakemberei tájékoztató anyagot készítettek az ingatlan (föld, földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog) és a vagyoni jogok (haszonélvezet, használat, földhasználat, bérleti jog) értékesítésébõl származó jövedelemmel kapcsolatos személyi jövedelemadózási szabályokról. Az ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem után, amelyet fõszabályként a bevétellel szemben elszámolható és levonható költségek alapján kell meghatározni, 20% személyi jövedelemadót kell fizetni
Ingatlan
Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyrõl a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetõk át. Az ingatlanok kapcsán a PTK. a földrõl, telekrõl és az épületrõl, beszél.
Ingó dolgok
Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyrõl a másikra áthelyezhetõk
Jelzálogjog
A zálogjog olyan, a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
Kiszabás
Az illetékekrõl szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelõleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges ûrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelõleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.
Köteles rész
A Köteles rész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékû részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élõk közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta
Köteles részre jogosultak
Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülõjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles rész címén a leszármazót és a szülõt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az õ köteles része a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, köteles-részül õt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.
Lakásszerzési kedvezmény
Lakásszerzési kedvezményként nem kell adót fizetni, vagy a befizetett adó visszajár a jövedelem azon része után, amelyet az átruházó saját maga vagy a lakást szerzõ hozzátartozója részére, a jövedelemszerzés idõpontját megelõzõ 12 hónapon belül, vagy az azt követõ 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.
Lakáscélú felhasználásnak minõsül belföldön fekvõ
 lakás, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog visszterhes megszerzése,
 lakótelek visszterhes megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az elõzõekben megjelölt idõponton belül lakást épít (építtet),
 lakás építése, építtetése,
 lakás bõvítése azzal, hogy a bõvítés alatt a lakás alapterületének olyan növelése értendõ, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi,
 a lakás használati, haszonélvezeti jogának, valamint bérleti jogának a megszerzése (legalább a szerzõdés megkötésének évét követõ öt évre szólóan),
 idõsek otthonában, vagy fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férõhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése, ideértve a térítési díj elõre történõ megfizetését is.
Lakást szerzõ hozzátartozó: a házastárs, a volt házastárs, az egyeneságbeli rokon (ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha- és nevelõszülõt).
A lakáscélú felhasználás igazolására a következõ okiratok szolgálnak:
 lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerzõdés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat,
 lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerzõdés és az összeg felhasználását igazoló okirat,
 lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerõs használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla,
 idõsek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férõhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
valamint rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.
A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése, visszafizetése
A lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történõ bejelentésével egyidejûleg adó-visszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése elõtt történt, akkor az éves adóbevallásban érvényesíthetõ.
Ha tehát az értékesített ingatlanból származó jövedelem lakáscélú felhasználása (vásárlás) az adóbevallás benyújtása (egyéni vállalkozóknál február 15., magánszemélyeknél március 20.) elõtt megtörténik, a kedvezményt az adóbevallásban kell érvényesíteni. Az ingatlan értékesítést, ha abból jövedelem nem keletkezik, a bevallásban nem kell feltüntetni. Fontos azonban tudni, hogy az értékesítés akkor is be kell vallani, ha az abból származó jövedelem után az adókedvezmény miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik. (Példával érzékeltetve: az ingatlan eladását, ha a szerzés 1988 elõtt történt, nem kell bevallani. Fel kell azonban tüntetni a bevallásban az 1988 után szerzett ingatlan értékesítésébõl származó jövedelmet akkor is, ha az adózó a teljes összeget ingatlan vásárlásra fordította és így adófizetési kötelezettsége az értékesítés után nem keletkezik. Ebben az esetben a fizetendõ adó feltüntetésére szolgáló helyre nullát kell írni!) Az adóbevalláshoz a fentiek szerinti igazolásokat (szerzõdés, földhivatali kérelem, számlák, egyéb okiratok) nem kell csatolni, azokat azonban az elévülési idõ leteltéig egy esetleges ellenõrzés miatt meg kell õrizni.
Amennyiben a lakáscélú felhasználás az adóbevallás benyújtásáig nem történt meg, az ingatlan értékesítésébõl származó jövedelem utáni 20% adót be kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt utólag, adó visszaigényléssel - legfeljebb 60 hónapon belül - lehet érvényesíteni. Ekkor azonban a befizetett összeg visszaigényléséhez külön kérelemre és az igazolások csatolására van szükség.
Figyelem!
Ha a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló lakást tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát, használati jogát vagy bérleti jogát a szerzõdés megkötésének évében - használatbavételi engedély jogerõre emelkedésének évében - vagy az azt követõ öt évben átruházzák, akkor az átruházásból származó bevételhez hozzá kell adni a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapját.
Adatlap
Ingatlan, vagyoni értékû jog visszterhes átruházása esetén az eladó adatait (adóazonosító szám, természetes azonosító adatok) a 400 APEH adatlapon kell az adóhatósággal közölni. Az adatlapot az eladó köteles kitöltve és aláírva a vevõnek átadni. A vevõ az adatlapot átruházásra irányuló szerzõdéssel együtt a földhivatalhoz benyújtja. Az APEH részére történõ továbbítás a földhivatal kötelezettsége.
Lakástulajdon
Lakástulajdonnak minõsül:
1. lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel
2. az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten található lakóház, a hozzá tartozó kivett területtel együtt.
Lakásnak minõsül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülõ építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetõszerkezet) eléri. Nem minõsül lakástulajdonnak:
1. a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerû használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mûhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá
2. az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelõzõen már legalább 5 éve más célra hasznosítanak
Lakástulajdon szerzése esetén a vagyonátruházási illeték
Alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.

Mértékegységek
1 m2 0,2780 négyszögöl
1 négyszögöl 3,5966 m2
1 ár (a) 100 m2
1 hektár (ha) 10.000 m2
1 hektár 1,738 katasztrális hold (kh)
1 kataszteri hold 1.600 négyszögöl
1 kataszteri hold 0,5754 hektár
1 kataszteri hold 5.754,64 m2
1 magyar hold 1.200 négyszögöl
1 magyar hold 0, 4316 hektár
Mûszaki avultság
A teljesen kész, az új, vagy a számított újra elõállítási értékéhez képest %-os arányban határozza meg azokat a körülményeket, amelyek miatt szükséges csökkentést alkalmazni, a teljeset 100 %-osnak számítva,
Öröklés
Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenõi örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélõ házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó(k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megilletõ haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszûnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérõen lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.
Széljegy
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.
Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára elõnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelõ közúttal, a szomszédok kötelesek tûrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Tulajdonjog fenntartása
Az eladó az adásvételi szerzõdés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) A vételárhátralék megfizetésével egyidejûleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevõ tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.
Újra elõállítási költség
Az egységnyi-, vagy a teljes területre vonatkoztatott olyan ár, amely alapján feltételezzük, hogy a vizsgált ingatlant ugyanazokból (vagy hasonló) anyagokból, azonos technológiával, építési móddal, milyen összegért lehetne megépíteni, megvalósítani. Ez szintén fontos eleme az össz-becsértéknek, meghatározása azért is elkerülhetetlen, mert vannak olyan ingatlantípusok, amelyek ennek számítása nélkül korrektül nem is minõsíthetõk.
Vagyoni értékû jog
Vagyoni értékû jognak tekinthetõk a pénzben kifejezhetõ értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülõhasználati jog).
Visszterhes vagyonátruházási illetékingatlannál
Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerzõdés alapján történõ vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Az illeték mértéke (lakás kivételével) 10 %.